Zenebutik (09-07-24)

Jelen bejegyzéssel egy új PTF-blog író mutatkozik be. MiraculuM aka Udvardy György már rengeteg tranceről szóló értekezést írt itt-ott a weben (no meg producerkedik is már egy jó ideje), most az én felkérésemre segít be a blog írásába. Olyan lexikális tudás birtokában van, amit sokan bizony megirigyelhetünk. No de nem is vesztegetem tovább az időt, fogadjátok nagy szeretettel MiraculuM első bejegyzését. Cheers Grey

Az év egyik legmelegebb hetén nem lehetett különösebb panaszunk az új megjelenésekre - legalábbis ami az előadók személyét illeti. A kiadványok minőségére azonban a nyár, úgy tűnik, rányomja a bélyegét - innovatív, szokatlan, ám mégis igényes zene alig akadt ezen a héten. Vegyük először szemügyre az általam legérdekesebbnek tartott 3 kiadványt, majd jöjjenek a linkek a többi népszerű zenéről, mellettük az általam adott osztályzattal.

Union Jack - Funnelweb (Platipus)
Amikor a múlt hónap vége felé a Union Jack 12 évnyi hallgatás után kiadta a Papillon nevű vadonatúj nótájukat, nekem csak annyira futotta, hogy nézzek mint a hal a szatyorban. Persze, valamit sejthettem volna, hiszen a klasszikus duó egyik felét az a trance-ősatya Simon Paul Barry alkotja, aki mostanában egyre aktívabbnak bizonyult egymaga is produceri téren. Ha azt mondom hogy Art Of Trance, akkor mindenkinek le kell hogy essen, egy olyan névről van szó, aki már 1993-ban javában tevékenyen dolgozott a műfaj felépítésén, és ezért (valamint olyan klasszikusokért mint a Cambodia, a Madagascar vagy a Monsoon) megérdemli hogy imáinkba foglaljuk a nevét - no ezt a nevet kormányozza egymaga a jó Simon. Anno az Union Jacket Claudio Giussanival alapította és vitte, ám Claudio időközben abbahagyta a zenélést. A tavalyi év azonban elindított bizonyos folyamatokat, összeállt a Pob néven ismert, és szintén régi motoros Paul Brogdennel. Néhány sikeres liveset után egyértelmű volt, hogy van fantázia a közös munkában, akár Union Jack néven is. A project nevéhez fűzödött anno a megkerülhetetlen Two Full Moons And A Trout című nóta és a 95-ös There Will Be No Armageddon című, szintén nem piskóta album is.

A júniusban kidobott Papillon nemcsak az év egyik legjobb zenéje, hanem egyben az előfutára is az új Union Jack albumnak, amely valószínűleg augusztus végén/szeptember elején kerül a boltokba. Azt hiszem mindenképpen dobogóra fog kerülni nálam, amikor az év albuma díjat osztogatom, de erre még várni kell egy keveset. Itt van viszont a második alkotás az albumról a Funnelweb. Stílusát tekintve keverednek benne az oldschool trance, az acid és a house hatásai, hangzását tekintve leginkább az Emmanuel Top korai munkáihoz tudnám hasonlítani. Kissé monotonabb, és egyszerűbb mint az übermonszter Papillon, de így is kérdés nélkül a legjobb kiadvány a héten. Szintén jó lett a Union Jack Maximalism mix, mely nevétől eltérően minimal és progresszív house érdekes egyvelegével jelentkezik. A kiadvány fő erőssége hogy nagyszerűen ötvöz modern és közel húsz éves elemeket, mindenképpen csak ajánlani tudom. 8/10. Link

Leon Bolier feat. Floria Ambra - This (2 Play)

Bojler barátomról már többször írtam erre-arra különböző blogokban, nem titkolom, hogy az elején ódzkodtam tőle illetve a zenéitől, de mikor 2007-ben a Summernight Confessionsre rákattantam (és aztán az év trekkje lett nálam), mindent megbocsátottam neki, és a hajamat téptem, hogy például a Surpresa néven kiadott csodálatos Bonair-je felett elsiklottam. Az elmúlt években Leon lett az egyik legfontosabb név a trance világában, és bár zenéi kissé kezdenek ellaposodni, nem lehet nem észrevenni az alapvetően meglévő kreativitást és tehetséget bennük.

Ez alkalommal annak a Floria Ambranak a hangját vette igénybe, akinek sikerült tavaly kihúznia Airbase karrierjét a kátyúból a telitalálatnak bizonyuló Denial-lal (más kérdés, hogy az azóta kiadott két közös számuk igyekszik visszalökni ugyanoda azt). Nos, azt kell mondjam, kár volt érte. A vokális verziók ugyanis úgy futnak át az emberen, mint egy múló gyomorrontás, a dub verziókból viszont mindegyik nagyon jól sikerült. Ez úgy történhetett, hogy a vokális verziókban Floria éneke eltereli a figyelmet a jó részekről, de önmagában az ének borzasztó sablonos és érdektelen. Leon beleesik abba a hibába, hogy nem veszi észre azt, hogyha vokális zenét szeretne írni, akkor a zenének elsősorban aláfestő szerepet kell játszania. A jó vokális zene sosem olyan, hogy egy kész, önálló darabra rádobok utólag valami vokált, márpedig a dub verziókból kiderül, hogy itt pontosan ez történt.

De hagyjuk is Floria Ambrat és nézzük a kérdéses dubokat. Az original tipikus Leon Bolier, elég kiszámítható darab, de mint korábban említettem, a srác van olyan tehetséges, hogy akaratlanul is belecsempész annyi érzelmet és kreativitást, hogy nagyon nem tudja elrontani. A Precursor mix (a név persze Leon álneve) lassabb és visszafogottabb az eredetinél, és főszerepet kap benne egy karmolós bassline valamint a központi dallamot érdekes, trillázó szintikkel adagolja az arcunkba a főnök úr. A Subsphere mixben a progresszív/deep elemek dominálnak, rendkívül hangulatos és atmoszférikus ez a verzió is. Nehéz kiválasztani a legjobb verziót a kiadványról, de talán a Precursor Dub mix legyen az, a vokálos verziókat meg sürgősen el kell felejteni. 7/10. Link

Electroaspect - No More Worries (Frisky)
Egyre kevésbé lehet megkerülni ennek a fiatal szlovén srácnak, Aljaz Fajmutnak a zenéjét, mely rendkívül érzelemdús progresszív houseként aposztrofálható. Abszolút érezhetőek a hatévnyi zongoraórák a dalain, egyszerre minimál és mégis rendkívül dallamos zenéket csinál az arc. Ezen a héten két új kiadvánnyal is jelentkezett de a Never Give Up csak egymaga szerepel az Emotive Vibes kiadványában és nem is annyira megkapó, mint a Friskynél szereplő No More Worries. Nem csak az eredeti verzió méltó a figyelmünkre, mind a három remix kiváló minőségű, leginkább talán a Dimitry Liss-fél legminimalistább verzió üt a legnagyobbat. Megfelelő promoval bármelyik verzióból klubhimnusz lehet, de biztos vagyok benne, hogy még jónéhány ilyen kaliberű trekk lapul szlovén barátunk tarsolyában. Én mindenesetre figyelni fogom a további zenéit is. 8/10.

Heatboyer - Happy Ending 4/10.

Tritonal - Kinetik 4/10.

Tritonal feat. Cristina Soto - Crash Into Reason (tartalmaz Moonbeam és DJ Eco mixet) 5/10.

Garry Heaney - Citation 4/10.

Above & Beyond pres. Tranquility Base - Buzz 4/10.

Solarstone feat. Elizabeth Fields - Part Of Me (tartalmaz The Thrillseekers mixet) 5/10.

Nitrous Oxide - Aurora (tartalmaz Sunny Lax mixet) 5/10.

Airbase feat. Floria Ambra - Wonders 6/10.

Michael Jay Parker - Monostep 7/10.

Phynn - Spacewalk (tartalmaz Tempo Giusto mixet) 6/10.

The Blizzard - Iselilja 8/10.

Sequentia feat. Per Linden - Undiscovered 6/10.

DJ Observer and Daniel Heatcliff feat. Madeleine Rison - Vision 5/10.