2010. április 16., péntek

Classic’S Gate – Break Music Special Edition

Jómagam úgy gondoltam, hogy mivel éppen break tánc rendezvényre kerül sor Szolnokon, ezért ennek tiszteletére a Classic’S Gate-nek is illik ezen stílusról beszámolni. Ami azt illeti engem is nagyon érdekelt egy időben a break tánc. Igyekeztem minden információt beszerezni erről a stílusról, legyen szó akár zenékről, előadókról. Szinte minden érdekelt, ami ide tartozik vagy tartozhat. Beszereztem albumokat, maxikat. Ruhákat vettem, cipőt „cseréltem”, és szinte ráálltam erre a stílusra életmód szerűen. Nagyon tetszett, hogy a srácok a fejükön pörögnek, trükköznek kézen állva, és még sok más akrobatikus mutatványt hajtanak végre levegőben és földön egyaránt. Hát, ha nekem ilyen mutatványok nem is mentek, de az electric boogie-t (bővebben itt olvashatsz erről: electricboogie.hu) sikerült elsajátítanom teljes mértékben. Persze sok gyakorlás és kitartással ment csak, és ami elsőre könnyűnek tűnik az kiderült, hogy még sem az. Így voltam ezzel én is. De, hogy visszatérjek az eredeti témára. Számos producer vágott bele break zenék készítésébe. Persze ahogy szokás mondani, minden kezdet nehéz. Így volt ez a Break zenével is. Kezdetben csak néhány rap előadó foglalkozott többé-kevésbé ezzel a stílussal. Aztán ahogy egyre-másra jelentek meg nagy sikereket elérő break zenék, úgy gyarapodott ennek a zenének is a tábora. A ’70-es és ’80-as években még csak egy-egy break album jött ki, de ennek száma idővel megsokszorozódott. Mára elmondhatjuk, hogy nem csak múltja, és jelene, de jövője is van ennek a stílusnak. A zenével párhuzamosan a break tánc is sokat alakult, és fejlődött az idők során. Sok magyar tehetséges braketánc csapat, és táncos van jelen nemzetközi szinten, és szerez hazánknak hírnevet. Versenyeket nyernek, szórakoztatják a közönséget, és hozzájárulnak a stílus népszerűsítéséhez. Produceri szinten nagyon érdekes a felhozatal. Legfőbbképpen a hip-hop zene ahonnan szép számmal vannak előadók, de akadnak az elektronikus zenei világból is sokan, akik kifejezetten ezt a stílust preferálják. Utóbbiak száma kevesebb, de zenéikkel annál maradandóbbat alkottak.


Afrika Bambaataa & Soulsonic Force - Planet Rock
(1982)

A hip-hop zene hőskorszakának egyik, hanem a legnagyobb alkotása! Egy kis scratch és egy fickó kezd bele a szövegelésbe. És ahogy bedörren az instrumentális hangzás, na akkor kezdjük megérteni, hogy miért is lehetett ez a zene már annak is idején milliók kedvence. További érdekességként szolgál, ha megnézzük az eredeti klipet, akkor láthatjuk Bambaataa és Soul Force-ot a színpadon indián ruhába öltözve rap-elni. A színpad előtti ovációból kikövetkeztethetjük, hogy ha mindezt a hangulatot egy koncert keretein belül el lehet érni, hogy akkor hány ember fog belendülni, ha ez a zene megszólal egy brake tánc rendezvényen! A ’96-os lemezen is találunk szép számmal remixeket, de a ’98-as vinyl Tracklist-je se semmi! Aztán csak nézelődhetjük a megjelenő kisalbumokon található verziókat, mert az azokon található remixekből külön tanulmányt lehetne írni, például egy zenetörténeti szakdolgozathoz. Pár remix amit magam is ismerek és nagyon szeretek: Swordfish Mix a Sworldfish című film filmzenéje azaz Soundtrack -je (remixerek: Andy Gray és Paul Oakenfold. ), Westbam Remix (remix by Mr. X alias Afrika Islam) & Mr. Y alias Westbam. Utóbbi remixet több break rendezvényen is hallottam.


West Street Mob - Break Dance [Electric Boogie]
(1983)


Laza freestyle hangulatot árasztó, az electric boogie-zók inspirálására íródott, instrumentális zeneszám. Kiegészítésképpen – persze, ha ez egyáltalán jó kifejezés- szkreccselések egész sorozata bíztatja a break táncost arra, hogy magából minél többet kihozva kapcsoljon nagyobb fokozatra és váljék igazi profivá. Egy biztosan meglesz, mégpedig a remek hangulat és a jókedv. A többivel magunknak kell megbirkózni. West Street Mob nem csak egy egyszerű zenét fabrikált nekünk össze, hanem egy egész albumot szentelt a break zenének. Igaz, hogy ez az album bakelit formájában jelent meg, de le a kalappal a banda előtt!



Johnny O - Fantasy Girl
(1988)



A freestyle klaszikusok legnagyobbika! Ilyen és ezekhez a hasonlatos jelzők illenek erre a zenére. A brooklyn-i születésű John Ortiz alias Johnny O kellemes, szép hangja tökéletesen illeszkedik a hozzá kitalált zenei alapokhoz. Ezek a freestyle zenék nagyon jó kedvcsinálók, és ez alól a Fantasy Girl sem kivétel. Úgy hogy felkötni a gatyát, vége a síránkozásnak és nyomás hallgatni Johnny O "fantázia lányát"!



Operator - Emergency (1998)



Előző klasszik zenéhez képest jó 10 évet ugrottunk előre, de nem bánjuk. A minőség marad és a freestyle stílus sem változik. Az Emergency a korszaknak megfelelően másabb hangszerelésű zene. Ebben is van kedvcsináló vokál, és a jól megszokott instrumentális hangzás! ’98 környékén nagyon sok hasonló zene látott napvilágot és élte reneszánszkorát.





Marc Et Claude vs Dr Sam - A Tribute To Kraftwerk (1998)


Gondolom elsőre mindenkinek a Members Of Mayday projekt féle hangzás jut az eszébe. Igen, valóban nagyon sok a hasonlóság. Ugyan is a MOM is ebben az időszakban dobta piacra klasszikusait, és talán az A Tribute To Kraftwerk is ennek köszönheti a megszületését. Dallamozásban nem szenvedünk hiányt, és ez külön díjazandó, annak ellenére, hogy elég sablonos az alapzene.





Ghettoblasta - I.O.U.
(1998)


Már az elején lesápadunk, hogy mekkora zene az I.O.U. . Instrumental Sound-ok hada köszön ránk egyből. Még el sem kezdtünk táncolni, de már padlót fogtunk. Emanuel Rehwald és René Süß igazi „break attack” mesterművet hozott létre az I.O.U. című zenéjével. Az alapzenéhez semmi féle remix nem készült. Mondjuk, ezen a zenén semmit sem nem lehet javítani mert úgy jó ahogy van, és szerintem ezt mások is így gondolhatták.


Triple S - Whoomp ! (There It Is...) (1998)


Na még csak ez az ugra-bugra hiányzott nekünk, hiszen már alig bírjuk talpon és füllel ezeket a remek break klasszikusokat. De nem lehet leállni, és tovább lendülünk. Ha testünkig nem is, de szívünk tovább visz minket! Irtó jó hangulatú a Whomp! (There It Is). Úgy hogy nem is bánjuk, hogy utazásunkat tovább folytattuk, mert kezdjük azt érezni, hogy újból topon vagyunk és energiánk az egekbe szökött.






Blank & Jones - B-Boy Style (1999)



Bizony, még Blank & Jones is próbára tette magát a break zenében! A srácok nem voltak rest időt és energiát áldozni. De a végeredménnyel elégedettek lehetnek, hiszen a stílus egyik gyöngyszemét sikerült megalkotniuk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése