2010. április 16., péntek

Song Of The Moment: The Best Of 2009/1.

Nos, mivel úgy néz ki, idén már különösebben nagy durranás nem várható (illetve ha mégis, természetesen arról is szó lesz), a december beköszöntével el lehet kezdeni áttekinteni mi is történt az idei évben. Nos, úgy érzem 2009 elég jó év volt zenei téren, rengeteg fantasztikus zenével örvendeztettek meg a producerek, és úgy érzem, a korábbi évekhez képest sikerült tágabb stílushatárú zenékkel is megismerkednem személy szerint. Ebben a hónapban szeretném az év számomra legemlékezetesebb zenéit ismét elővenni egy kisebb sorozat keretén belül, hátha mások figyelmét elkerülték ezek a muzsikák, illetve a jó zenékből sosem elég-elv alapján. :)


Lássuk is az első eresztést:

JONAS STEUR - SIMPLE PLEASURES /BLACK HOLE RECORDINGS.


Jonas Steur alias Estuera januári szerzeménye egy nyugis, kissé visszafogott klubtransz zene, mely laza címéről, kiváló, fülbemászó fődallama és amiatt maradt emlékezetes, hogy milyen kellemesen beillesztehető elég változatos szettekbe is. Jonas egyébként főleg remixekkel foglalkozott idén, de ezen kívül még két single és egy mixalbum a Black Hole-nál van a nevével fémjelezve.


TEMPO GIUSTO - BLOW (IMA'GIN REMIX) /ECHELON RECORDS

Szintén egy év eleji kiadvány, amelyet aztán brutális mennyiségű követett a finn Tuomas Lahteenojától. Gyakorlatilag tartotta a hónap/single sebességet, és akkor még nem is beszéltem a közel 20 darab remixről, amit letett az asztalra. Volt tehát miből válogatni, és szerencsére a srác stílusa van/volt annyira jellegzetes, hogy ezt az évet különösebb hiba, illetve túladagolás nélkül végig lehetett tőle hallgatni. A kedvenc számom tőle azonban a Blow volt idén, abból is az Ima'Gin remix, amely az eredeti dallamvilágát megőrzi, alapnak viszont egy sokkal komorabb, szikárabb, húzósabb bassline-t mutat be. Jól szól, és kellemesen visszafogott.

STEL - A NEW LIFE /DIFFERENT PIECES.

Igazi rejtett gyémánt, mindenképpen a Top10 zenémben a helye idén. Februári megjelenés, és pontosan azt a hangzást képviseli, amelyet a legjobban szerettem 2009-ben: döglassú (120-122 bpm), lassan építkező, de részletgazdag, eszméletlenül hangulatos cucc, minimális ütősszekcióval, de annál több szőnyeggel-stringekkel, és itt egy igazán felemelő dallamvilággal is egyben. Amikor megjelent, még persze nem tudtam, hogy ez a hangzás fog a legtöbbet jelenteni számomra, őszintén szólva kellett vagy egy hónap, mire igazán beért nálam ez a valóban kiváló zene. Stylianos Vassiloudis sajnos ezen kívül csak egy singlet írt idén, de üsse kavics, ha képes lesz jövőre is ezt a színvonalat hozni.

NAS HORIZON - NEVER GO BACK (BASIL O'GLUE REMIX) /ANDROID.

Szintén nem egy agyonjátszott zene, sajnos csak az originálhoz tudok videolinket adni, ami önmagában sem rossz, a Basil O'Glue remix viszont egy sokkal intenzívebb, hangulatosabb deep trance-ként is nevezhető anyag lett, mely méltán követel magának az idei év legjobbjai között. Nas Horizon és Basil O'Glue is egyébként a feltörekvő, és mindenképpen említésre méltó görög dallamos, de kellően mély hangzású progresszív trance/house szcénának a tagja. Mindketten leginkább remixekkel jelentkeztek idén, de véleményem szerint ez az a szám, ahol kettejük stílusa a legideálisabb módon egyesül egyetlen szerzeményben. Érzésem szerint mindkettőküknek szüksége van még egy kis időre, hogy csiszolódjan a stílusuk, talán jövőre már klön-külön is várható lesz tőlük ehhez mérhető zene - én figyelni fogok.

CHRISTOS FOURKIS - BLACK ROSE (TROPICAL HIGHLIGHT REMIX) / PANDA RECORDS.

No, számomra ez is TOP10-es zene. Bevallom, nem vagyok milliárdos, és ezért zenét is csak khmmm, viszonylag ritkán vásárolok, de ez a remix azon kevés zenék egyike amiért bepengettem a kemény másfél dollárt. Szintén egy februári zene, szintén egy undergroundban megmaradt cucc, és szintén maradunk a latin deep/progresszív dallamos vonalon. Christos Fourkis természetesen görög, ő is a feljövő Nas Horizon/Basil O'Glue féle idén/tavaly berobbant generáció tagja, és ugyanazt tudom elmondani idei zenéiről is : önmagukban nem különösebben kiemelkedőek,kissé kiforratlanok, itt is egy Tropical Highlight remix kellett a tökéletességhez. Tropical Highlight egyébként brazil, és saját single-jei abszolút nem érintettek meg annyira, mint ez a remix. Tehát mély, melankólikus, monoton hangzás gitározással, szélharangokkal, némi fülledt, egymásnak suttogó férfi és női vokállal egybekötve, nekem nagyon bejött.

SOLIQUID - REVERSIBLE /BAROQUE RECORDS.

Sajnos itt csak egy remixet tudtam linkelni, az eredeti le van gyalulva youtube-ról. Soliquid egy brutálisan erős tavalyi év után ugyanott folytatta, ahol tavaly abbahagyta, és februárban kijött Transportation című albumával fel is tette koronát zenei teljesítményére. Számomra az év albumáról van szó, a Reversible pedig mindenképpen az egyik legjobb zene róla: összetett, utaztató, dallamos, de progresszíven visszafogott is egyben, a hangzás tökéletesre keverve, szóval tényleg kimagaslóan jó zene. Sajnos innentől Biczók mester kissé visszavett a tempóból, és elég kevés zenével jelentkezett, ráadásul a techhouse-os Taipei Pocok Salata nem is teljesen abba az irányba jelöli ki Soliquid útját, amely felé én látni szeretném, no de majd jövőre meglátjuk.

AMEX - WORLD DOESN'T CARE (NATLIFE CARES ABOUT THE WORLD REMIX) /SHAH MUSIC.

Az eredeti is elég tisztességes trance lett, de nekem inkább a Natlife féle, kicsit kopogósabb alap jött be. Kellően összetett, felemelő, és változatos is egyben. Tetszik a cím is, nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az olasz Amex egy Airwave és egy Tilt-címből hozta össze: a People Just Don't Care és a The World Doesn't Know-ból...:) A szerző és a remixer közül egyébként az ukrán Natlife-nak volt jobb éve: a szilárd, combos alapjairól és kissé túl dallamos fő témáiról ismert srác idén még összehozott néhány figyelemre méltó dolgot, Age Of Reptiles című zenéjéről írtam is valamikor az ősz során.

Nos első merítésre ennyi, de hamarosan folytatom az idei év legjobb zenéinek csokorba gyűjtését!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...