2010. április 16., péntek

Eltávoztak, csend maradt utánuk

Bár már jó egy hónapja volt halottak napja — maga a téma is elég morbidnak tűnhet elsőre - valahogy most kívánkozott ki belőlem, hogy visszagondolva megemlékezzek néhány olyan dj-ről, producerről, akik fényes karrierjének végére a halál tett tragikus hirtelenséggel pontot. Szeretnék eme bejegyzéssel emlékük előtt tisztelegni, s nem egy, hanem több millió zenekedvelő nevében kijelenteni: hiányoznak. Mind a négyen. Tony De Vit, Marino Stephano, Mark Spoon, Eric Tadla. RIP.

Tony De Vit (1957. szeptember 12 – 1998. július 2) kivételes tehetségű, több zenei hullámon átívelő munkásságú DJ-ként vált ismerté. Emellett a "Burnin' Up" és a "To The Limit" maxijai egyaránt felkerültek a Top 40-be. De Vit esküvői Dj-ként kezdte pályafutását 1976-ban, még mielőtt rezidens lett volna a Birmingham-i melegek krémjének találkozóhelyén, a Nightingale-ben, ahol pop és Hi-NRG zenét játszott. A nyolcavanas évek elején a Wolverhampton-i Beacon Radio-ban játszott klubzenét Mike Baker esti műsorában az 1922-ben. De Vit emellett pörgette a lemezeket még a Tin Tins klubban is. Ezután azonban megváltoztatta a zenéről alkotott koncepcióját, amikor egyszer az akkoriban eléggé kétes hírnevű - az afterpartyk szülőhelyébek számító - Trade @ Turnmillsben járt. Ő maga ezt nyilatkozta erről: „Megváltoztatta a klubokról alkotott véleményem. Maga volt a tiszta, hamisítatlan energia”. De Vit ezután otthagyta a Nightingale-t a Birmingham-i szuperklub Chuff Chuff-ért, ahol Hard House-t játszott, kezdetben 35£-ért esténként. Heteken belül a neve együtt szerepelt az akkor már befutottnak számító house-t játszó Sasha-val. 1993-ban végre rezidens lett a Trade-ben. Ekkor kérték fel hogy a Fantazia House Collection második albumára csináljon egy mixet, ami hatalmasat tarolt az angol slágerlistán több mint 100.000 eladott példánnyal. 1995-ben fel is kérte a Fantazia, hogy készítsen egy teljesen saját albumot. A kilencvenes évek közepén kisebb klubbokban játszott Inverness-ben és Cheltenham-ben. Két albumot is jegyez a Global Underground sorozatból: GU 005: Tokyo and GU 001: Tel Aviv. De Vit HIV pozitív volt. 1998 július 2-án halt meg krónikus hörgő- és tüdőgyulladásban valamint az előrehaladott csontvelő károsodás miatt. A halála után egy tisztázatlan konfliktus miatt évekig porosodtak a munkái egy polcon, de végül mégis kiadtak egy összeállítást a műveiből "Are You All Ready?" címmel a Tidy Trax kiadó gondozásában. (forrás: wikipedia)

Marino Stephano egy igazán tehetséges belga producer volt, akinek munkái a Fog Area Records égisze alatt jelentek meg. Lehet sokan ilyen néven nem is emlékeznek rá, de ha csak megemlítem a C.M - Dream universe című klasszikusát, amelynek ő volt a társszerzője talán sokan képbe kerülnek. A C.M projektben barátja Crisci Mauro volt a szerzőtársa. Ketten gyönyörű melódiákkal örvendeztették meg a trance rajongókat, ezek többsége manapság szinte beszerezhetetlen (mind letöltő oldalakról, mind original vinyl-en). Marino önálló előadóként is vitézkedett, Eternal Rhapsody és a Strings of Love számaival szintén maradandót alkotott. Rengeteg remixet is készített olyan neves előadóknak, mint Kai Tracid, Dj Tandu és Kosmonova. Végre kezdte megkapni azt a kitüntetett figyelmet, amit munkáival kiérdemelt. Fényes jövő állt előtte, ám az élet közbeszólt. 1999 őszén, karrierje csúcsán - a trance robbanás kellős közepén - autóbalesetben életét vesztette. (forrás: discogs.com)

Marc Spoon alias Mark Löffel 1966. november 27-én Frankfurtban született. 1984 óta pörgette a korongokat különböző klubokban, de zeneileg az 1991-ben megalakult Jam & Spoon duóban (Rolf Ellmer-rel aka Jam el Mar-ral)szerepe nem korlátozódott a zenék promóciójára, illetve haknizásra. Nagyban felelt azért, hogy a zenék klubokban is pörgethetőek legyenek, ő írta a zenék alapjait, a futó trendek őrá hatottak elsősorban, és ennek megfelelően ő hozta be az aktualitást a projektbe. Rolf Ellmer pedig a klasszikus értelemben vett zenész volt a csapatban, a bonyolultabb harmóniákért, összetettebb dallamokért, az élő hangszeres részekért volt ő a felelős. A duó olyan világslágereket jegyzett, mint a Stella, a Right in the night, a Find Me és a Be Angeled. Mark emellett dance projektekkel is előrukkolt, így a Storm a Tokyo Ghetto Pussy és a Big Room produkcióban is megmutatta tehetségét. Több, mint 20 éves pályafutása alatt olyan előadóknak készített remixet, mint Paul van Dyk, Dr. Alban, Moby, Technotronic, Enigma, Deep Forest, Age Of Love, Pet Shop Boys, Frankie Goes To Hollywood. Emellett a dj-zést sem hanyagolta, a Maydayek és a Loveparade-ek rendszeres fellépője volt, ahol MC ként is megállta a helyét. Sikertörténetének biztosan lett volna még újabb fejezete, ám a sors másképp hozta...2006 január 11-én találtak rá holttestére berlini lakásában. (források: discogs.com, trancespotting.hu)

A lengyel származású, profi zongorista Eric Tadla öt éves kora óta szenvedélyesen rajongott a zene iránt. Tehetségét már az óvodában felfedezte egyik nevelője. Innestől nem volt megállás, Eric egyre mélyebbre ásta magát a komponálásba. 13 éves korában Amerikába költözött, s tovább bővítette komolyzenei tudását, kirándulásokat tett a jazz világába is. Az iskolában klasszikus darabokat adott elő jazz adaptációban bandájával. Az elektronikus zenét, mint sokan mások a francia Jean Michel Jarre révén kezdte megismerni és megszeretni, otthagyta tanári állását, amikor találkozott Randy Boyerrel, akivel megalapították a híres Enmass projektet. Persze saját neveik alatt is adtak ki zenéket, ám mindkettejük számára a közös alteregón kihozott Steamcell és Alive hozta meg a sikert. És a történet íródott volna tovább, ha 2008 július 26-án nem halt volna meg autóbalesetben, 33 évesen. (forrás: discogs)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...