Tiesto bedobta a törülközőt

Igen, egyből gondoltam, hogy ez az a lemez, melyet nem szívesen láttatok volna az oldalon, alapozva sokak és a magam kétes álláspontjára az albummal kapcsolatban. Ám mivel ez egy szabad világ, gondoltam én is megosztom véleményemet.

Hogy őszinte legyek, én már alapból nem vártam sokat az albumtól, mivel a megjelenése előtt már maxin kijött róla az I Will Be Here. Amennyire elnyerte a klippes verzió a tetszésemet, annyira nem jött be a maxin található Tiesto remix. Én már ekkor is megjósoltam magamban, hogy ha ez ilyen pocsék, akkor az új album sem lesz valami nagy durranás. Mit mondjak, sokkal kevesebbet nem is tévedhettem volna...
Tiesto, ezúttal is szakítva Black Hole-os gyökereivel, az Ultra Records-nál dobta piacra a lemezt. Valószínűleg a kiadó volt rá ekkora hatással, mert amik még az átállása előtt jöttek ki Tijs bácsikától, azokra még igencsak bólogattam. De terjünk is rá az albumra!

A leírás alapján gondolom mindenkinek világossá vált, hogy nem egy In My Memory-s, vagy egy Elements Of Life-os kezdéssel lesz dolgunk. Az első, egyben címadó track, a Kaleidoscope talán nem is mondható annyira rossznak. Szép, ambient-hez hasonló kezdés, majd hosszú intro után jó kis progtrance-el találjuk magunkat szemben Jónsi által megspékelve. De a szépéletnek hamar vége szakad, az Escape Me-nek már a kezdésénél is meglepődtem, de ahogy haladt előre a track, úgy lettem fokozatosan idegesebb tőle. Aztán jön a You Are My Diamond... Hát én a Diamond szót lehet inkább mással helyettesítettem volna, annyira semmitmondó az egész. I Will Be Here... Én meg inkább "I Will Be There", ha már az ittmaradásról van szó. Siralom. Aztán végre jön az I Am Strong. Nos ettől sem maradt tátva a szám, mint ahogy azt Tiesto-tól korábban megszoktam, de jóval elviselhetőbb, mint az ez előtt lévő borzalmak. Finom vokál, dallamos, hallgatható darab. Ugyanez mondható el a Here On Earth-ről. Talán eddig ez az első olyan track az albumról, melytől végre bizseregni kezdtem. A Cary Brothers ki is tett magáért: a vokál nagyon el lett találva, a dallam pedig igazi depressziós hangulatot varázsol, nem tudom szavakba ölteni, hogy mit érzek a hallgatása során. Ezt betetőzi az Always Near. Hihetetlen, milyen érzelmek szabdulnak fel ebből az alig másfél perces gyöngyszemből. Ezek után féltem, hogy a következő trackek majd ugyanilyen gyorsan jókedvemet is szegik. Hát nem éppen. Az It's Not The Things You Said is egy érzelmmel teli, ötcsillagos darab, break alapon Kele Okereke hangjával... kedvenc. Jöjjön a Fresh Fuit: ismét csúszunk lefelé, de ez a lejtő szerencsére nem olyan meredek, a végeredmény már-már tűrhetőnek mondható. A Century sem bizonyult rossz fogásnak, jó a dallam, Calvin Harris pedig rátesz a jó hangulatra egy lapáttal. Jön a Feel It In My Bones. Na itt azért már nem pogóztam annyira szét magam, ütős az alap, de Tiesto korábbi munkáit nézve túlságosan is pop-osnak hat a szerzemény. Nem dőltem hanyatt... Aztán rémálmaim valóra váltak: mi a négyszemű ükapámat keres itt Nelly Furtado?! Ő nem pop-énekes??? Nem a poppal van bajom, de ez akkoris egy nagy szánalom lett. Egy kis gittyózás, egy kis elektró, majd jön a Macskajaj-kórus és nyávogni kezd, Tiesto pedig megőrül. Nem is áldozok rá több betűt, förtelmes... Egy kicsit fellélegezhetünk, az LA Ride már valamivel fogyaszthatóbb, de valahogy ettől sem bizseregtem szét magam. Fődallam pipa, de semmi extra. Ugyanez a Bend It Like You Don't Care. Húzós bassline-t kapunk az arcunkba, de nem hagytam magam ezzel átverni. Szinte fölösleges ide, semmi mondanivalója nincs. De végre következik egy újabb megnyugvás, a Knock You Out végre ébreszt némi érzelmet a hallgatóban. A kiállás picit emlékeztet Tijs bátyó Allure nevén elkövetett Somewhere Inside-jára, bár Emily Hanies hangját hallgatva ez érdekel a legkevésbé. Majd jön a Louder Than Boom, ami egyébként a második legnagyobb kedvenc az albumról. Végre van még egy olyan track, melybe se balról, se jobbról nem tudok belekötni, gyilkos kiállás, darálós alap, semmi baklövés. Végezetül a Surrounded By Light szívmelengető, mennyországi hangulata tesz pontot a mondat végére.

Jó is, és rossz is a Kaleidoscope. Van benne olyan track, mely nagyon is kellemes csalódást okozott, de sajna többségben vannak az olyanok, melyek helyébe inkább a madárijesztőt ajánlanám kirakni a kertbe. Igazából mégsem tudom egyértelműen elkönyvelni magamban, hogy Tiesto tényleg elvetette volna a sulykot, de mint ahogy azt egy interjújában közölte, ezzel az albummal véglegesítette új hangzását. Így sajnos el kell, hogy szomorítsam még saját magamat is: ő sosem lesz már olyan, mint régen. Erre pedig csak a pecsétet nyomja rá az azóta kiadott Feel It is, melyet többek közt a Three 6 Maffiával követett el. Tényleg nem olyan, mint pl. egy Flight 643, egy In The Dark, vagy egy Adagio For Strings. Sajnos nem olyan. 6/10

Tiesto - Kaleidoscope (2009)

Label: Ultra Records
Katalógus szám: UL 2082-2
Ország: USA
Megjelenés: 2009 október 6
Stílus: Progressive House, Trance, Electro, Progressive Trance, Pop, Ambient

Tracklist:
1. Kaleidoscope [ft. Jónsi]
2. Escape Me [ft. CC Sheffield]
3. You Are My Diamond [ft. Kianna]
4. I Will Be Here [ft. Sneaky Sound System]
5. I Am Strong [ft. Priscilla Ahn]
6. Here on Earth [ft. Cary Brothers]
7. Always Near
8. It’s Not the Things You Say [ft. Kele Okereke]
9. Fresh Fruit
10. Century [ft. Calvin Harris]
11. Feel It in My Bones [ft. Tegan and Sara]
12. Who Wants to Be Alone [ft. Nelly Furtado]
13. LA Ride
14. Bend It Like You Don’t Care
15. Knock You Out [ft. Emily Haines]
16. Louder Than Boom
17. Surrounded by Light